Drizzt legendája 1-16. folyt. köv.

Mélyen az Elveszett Birodalmak földja alatt egy másik világ rejtőzik. Ez Mélysötét, ahová soha nem hatolhat le a fenti nappalok fénye, ahol mit sem érnek a felszínlakók erényei, ahol a legnemesebb lovag is csupán préda lehet. De itt, az elmondhatatlan borzalmak világában is kitűnik egy nép, mely kegyetlenségével felülmúlja a sötétség lényeit. A drowk, egy valaha tündöklő faj elátkozott és elkorcsosult fattyai építették Menzoberranzzan városát, Mélysötét torz ékkövét. Életüket át- meg átszövi az intrika, melynek nem ritkán egész családok esnek áldozatul. Ebbe a könyörtelen világba születik Drizzt Do'Urden, hogy félredobva szégyenteljes örökségét, minden idők legnagyobb hősévé váljon. Addig azonban nem csupán e különös vidék szörnyetegeivel kell megküzdenie, de önmagával is…

R. A. S. Otthon
 

 

 A renegát sötételf, Drizzt do'Urden, a varázslatos párduccal, Guenhwyvarral az oldalán elhagyja szülőföldjét, Menzoberranzan sötéten tündöklő városát. Múltjának iszonyatos emlékeihez képest Mélysötét föld alatti járatai szinte az otthon békéjével kecsegtetik. A két bujdosó hamarosan a csillagtalan éjszaka leghalálosabb ragadozójává válik. A túlélésért vívott harcukban már alig különböznek a mélység állati és félállati teremtményeitől. Drizztnek rá kell döbbennie, hogy hű társa, a magány az ellenségévé vált, s hogy a lelkiismeretéért vívott háborúja szövetségesek nélkül bukásra ítéltetett. Ám egy drow-nak nem könnyű barátokat találni. Lépten-nyomon a gyűlölet és az előítélet falaiba ütközik, s a mikor már végre úgy érzi, sikerül újra otthonra találnia, kinyúlnak érte sötét örökségének csápjai: vér szerinti családja minden eddiginél kegyetlenebb tervet eszel ki az elpusztítására.

R. A. Salvatore Száműzött

Drizzt Do'Urden úgy döntött, végleg szakít a múlttal. Tudja, hogy a föld alatti üregekben bujkálva nem rejtőzhet el sorsa elől, s előbb-utóbb követnie kell végzetét: ki kell lépnie a sötétségből a fénybe. Örökre elhagyja Mélysötét kínnal és vérrel átitatott járatait, hogy mindent újrakezdjen Toril felszínén. Egy olyan világban, mely hite szerint csak jobb lehet annál, amit eddig megtapasztalt. Ám hamarosan ráeszmél, hogy emberek között élni néha sokkal nehezebb, hiszen gyarlóságuk – az irigység, az előítélet, a hatalomvágy – sokszor több fájdalmat képes okozni, mint a sötételfek gonoszsága. Úgy érzi, sehol nincs számára hely a világon, de rátalál valaki, aki vak létére jobban belelát a szívébe, mint bárki, akivel eddig találkozott, s megajándékozza az egyetlen dologgal, mely bármikor reményt nyújthat számára e különös világon: a hittel.

R. A. S. Menedék
 

4-5-6 rész

A sors kegyes Drizzt Do 'Urdenhez: jó ideje már, hogy harcostársaival, a törpe Bruenorral, Wulfgarral és a többiekkel a Mithril Csarnok békéjét és biztonságát élvezi. Mélysötét birodalmának pókistennője, Lloth azonban sosem bocsátott meg a sötét elfek hagyományát megtagadó szökevénynek, és most arra készül, hogy végleg leszámoljon vele…

R.A.S. Örökség 

 

 Mélysötét. A komor homály birodalma, ahol nincsenek árnyak, s ahová Drizzt Do 'Urden soha többé nem akar visszatérni. Mégis elindul a Drow városba, ahol hamarosan rádöbben, milyen hihetetlen veszedelmek fenyegetik barátait… Napfényt sosem látott szörnyekkel kell megküzdenie, olyan ellenségekkel találkozik, akiket rég elveszettnek hitt, ám végül ott lel szövetségesre, ahol a legkevésbé várta…

R. A. S. Csillagtalan éj 

 

 Háború.
Hiába volt minden igyekezet, mégis kitör a véres háború Mithril Csarnok és Menzoberranzan között. Számtalan sötételf és rengeteg humanoid rabszolga, goblinok és minotauroszok, koboldok és más ismeretlen szörnyek támadnak a törpékre és szövetségeseikre.
De harc dúl a hatalomért a drow városban is, a Házak közötti intrikák véres leszámolásba torkollnak. A Zűrzaver Kora köszönt a Birodalmakra, még a mágia is eltűnik egy időre, sőt maga Loth, a Pókkirálynő is beavatkozik az eseményekbe.
Bosszúra szomjazva többen is vadásznak Drizzt Do'Urdenre, aki ezzel nem, sokkal inkább Catti-brie-vel törődik, majd maga is vadászatra indul, célpontja a drow had vezére, Baenre Anya.

 R.A.S. A sötétség ostroma

 

Véget ért a háború…
Drizzt és Catti-brie új, szabad élete mégis veszélybe kerül, amikor egy talányos vers s egy félresikerült varázslat arra készteti őket, hogy visszatérjenek oda, ahol először találkoztak a kristályszilánkkal. A csalétek egy szeretett személy lelke, amely az abyssi pokolfajzat Errtu fogságában sínylődik.
A kardpart kalózjárta vizeitől a hegyekbe, sőt azon is túlra vezető úton a sötételf és társai új szövetségeket kötnek, régi barátságokat elevenítenek fel, miközben szembeszállnak a gonosszal, aki nem csak Drizzt Do'Urden pusztulását akarja, hanem azokét is, akiket a drow szeret…

R. A. S. A hajnal ösvény 

Wulfgar, a barbár, megszabadult a démon Errtu fogságából, de a lelkét még fogva tartják Abyss rénségei. Szörnyű álmok, látomások gyötrik.
Artemis Entreri visszatér Calimportba, egykori sikerei színhelyére. Hajdani hírneve már megkopott, a céhek ellene fordulnak, de ez csak a játszma kezdete.
Jarlaxle, a drow zsoldos sem tétlenkedik; kémszervezetének csápjai az emberi világ felé nyúlnak.
Drizzt, Catti-Brie, Bruneor és Wulfgar felkerekednek, hogy elvigyék a Crenshinibont Cadderlyhez, a jó erőinek nagy hatalmú papjához, aki képes rá, hogy elpusztítsa a veszedelmes varázskirályt. Nem sejtik, hogy minden lépésüket figyelik…

A csend pengéi

Wulfgar, a pokolból visszatért barbár kocsmai kidobóemberként, kiüresedett lélekkel tengeti életét Luskanban, miután elválik harcostársaitól. Csak két barátja van: az ital, és a Csavargó Morik, aki azonban nem csak cimboraságból tart mindig Wulfgarral, hanem azért is, hogy eleget tegyen a félelmetes sötételfek utasításának.
Wulfgar csodás harci kalapácsának, Égisz-Agyarnak azonban egyszer csak lába kél, s a barbár fegyvere keresésére indul. Így jut el a városba érkező Deudermont kapitány hajójához. Találkozásuk nem épp baráti légkörben zajlik le, s a kapitány ellen hamarosan merényletet kísérelnek meg. Az elsőszámú gyanúsítottat, Wulfgart rögtön el is fogják, s minden jel szerint halálos ítélet vár rá…

A világ háta

Azért persze maradtak még aggodalmak és a félelmek. Wulfgar itt hagyott bennünket – nem tudom hová ment –, és én féltem az elméjét, a szívét és a testét. De elfogadtam azt, hogy ezt az utat õ választotta és hogy ezért a három dologért – az elméjéért, a szívéért és a testéért – távozott közülünk. Imádkozom, hogy útjaink ismét keresztezzék egymást, hogy megtalálja a hazavezetõ utat. Imádkozom, hogy kapjunk hírt felõle, ami vagy eloszlatja félelmeinket vagy arra késztet minket, hogy kerekedjünk fel és keressük meg.

Lehetnék türelmes és gyõzködhetném magam, hogy minden a lehetõ legnagyobb rendben van. Ha az õérte érzett félelmeimen merengenék egész nap, egész létem célját tagadnám meg.

És ezt nem fogom megtenni.

Ehhez túl sok szépség van a világban.

Túl sok szörnyeteg és túl sok zsivány.

És túl sok vidámság.

Kardok tengere

Egy sötételf, két varázslatos penge.
Egy ismeretlen ellenség és Egy támadó horda.

Hosszú idő telt el azóta, hogy Drizzt Do'Urdennek egyedül kellett felvennie a harcot. Amikor azonban orkok pusztító tömege zúdul Északra, és gonosz áradatuk elsöpri barátait, a sötételfnek saját kezébe kell vennie a dolgokat.

Egy új trilógia, amely Drizztet a végsőkig hajszolja… sőt még azon is túl.

Ezer ork

Egyedül a csatatéren.
Körülzárva.
Szorongattatva.
És készen a halálra.

Drizzt Do'Urden az orkok legrosszabb lidércnyomását testesíti meg: ő a magányos drow, akinek nincs mit veszítenie és nincs hova futnia. Miközben Észak káoszba és halálba fúl, egy sötételf úgy dönt, hogy egyszemélyes háborúba kezd – és egy egész seregre lesz szükség, hogy megállítsák őt.

A Vadász kivonja pengéit, és Drizzt már sosem lesz az, aki volt.

A magányos drow

DROW-K OSONNAK
AZ ÁRNYÉKOK KÖZT,
TROLLOK LEPIK EL
A MOCSARAKAT,
ORKOK URALJÁK A HEGYEKET,
ÉS AZ IDŐ EGYRE FOGY.

Mithrill Csarnok ostrom alatt áll, Nesmét lerohanták, és még a hatalmas Ezüsthold is háborúra készül. Drizzt eddig egyedül küzdött, de ahogy az összecsapás a véres végkifejlet felé tart, meg kell találnia régi szövetségeseit, és újakat szereznie, mert ha nem, együtt pusztul a civilizált Északkal.

A trilógia utolsó részében Drizzt Do'Urden sorsa eldől.

két kard